Rágcsálóirtás megrendelése:
Írjon vagy kérdezzen tőlünk:
Az egerek biológiája, életmódja:
A házi egér (Mus musculus), illetve a mezei egér és a házi egér kereszteződéséből származó güzüegér (Mus musculus spicilegus) az ember közvetlen környezetében tartózkodik.
Alakjuk
házi egér 80-100 mm hosszú, sárgás-szürkés-fekete, farka testhosszával megegyező,
güzüegér 60-80 mm hosszú, palaszürke, hasa és lábai fehérek, farka a testhosszánál rövidebb.
Szaporodásuk
Rendkívül szaporák, meleg helyen egész éven át szaporodnak. Egy-egy egérpárnak optimális körülmények között évente 1000 ivadéka is lehet. Évente 5-6 alkalommal kölykeznek, szexuális érésük gyors, két hónap alatt már ivarérettek.
Fészkeiket papírral, ronggyal, vattával, vagy szétszórt növényi részekkel bélelik ki. Elszaporodásuk mértéke a zavartalan fészkelés lehetőségétől és a táplálék mennyiségétől függ.
Élettartamuk 2-4 év, de a többség jóval előbb elhullik.
Életmódjuk
A házi egér fészkét az épületen belül a falak mentén lyukakban, vagy régóta felhalmozott és nem bolygatott anyagokban alakítja ki. Keveset vándorol. Ha kedvező életfeltételeket talál, akár egész életét egy 1,5-2 méter sugarú körben leélheti és ezt a területet (akciórádiuszt) mindaddig nem hagyja el, amíg életfeltételei meg nem változnak. Kizárólag passzív úton (pl. csomagolóanyaggal, élelmiszerrel stb.) hurcolják be,
A güzüegér szabadban szénakazalban, faodvakban él, de télen a hideg miatt, illetve táplálékszerzés céljából a kertes házakba, vagy raktárakba húzódik be, ahol fészkét a házi egérhez hasonlóan alakítja ki és azzal megegyező életmódot folytat. Bevándorlásán kívül passzív úton is behurcolhatják.
Táplálkozásuk
A házi egér mindenevő, bármely tápláléknak alkalmas növényi és állati eredetű anyagot elfogyaszt. Napi táplálékszükséglete 5-10 gramm. Folyadékigénye csekély,
A güzüegér szabadban a fű- és gabonafélék kalászait fogyasztja, de rovarokkal is táplálkozik, a zárt térbe behúzódva a házi egérrel megegyező táplálékot fogyaszt.
Sajátosságuk
Általában csak teljes csendben, főleg éjjel tevékenyek. Életritmusuk minden esetben a zavartalan időszakhoz alkalmazkodik. Igen jó hallásuk miatt a legkisebb neszre elosonnak. Zajra, főleg a magas hangokra különösen érzékenyek. Szaglóérzékük, ami a táplálék megtalálását, a párkeresést és a tájékozódást szolgálja, gyengébb. Gyorsan szaladnak, egyensúlyozó érzékük, mászó- és kúszóképességük kiváló, remekül ugranak és jól úsznak. Rendkívül kíváncsiak, ami gyakran vesztüket okozza. A zavartalan fészkelés fontos számukra, bolygatásra, állandó zaklatásra fejlődésük, szaporodásuk leáll és az ilyen helyekről gyakran elmenekülnek.
A patkányok biológiája, életmódja:
A vándorpatkány (Rattus norvegicus) és a házi patkány (Rattus rattus,) az ember közvetlen környezetében él. A két patkányfaj eltérő biológiáját külön részletezzük.
Alakjuk
A vándorpatkány 180-250 mm hosszú, szürkésbarna, szürkésfehér hasú. Füle rövid, farka testhosszánál rövidebb, szőre gyakran szennyezett.
A házi patkány 130-200 mm hosszú, barnás-fekete, sötétszürke hasú. Fülei hosszúak, farka a testénél hosszabb, szőre selymes fényű, tiszta.
Szaporodásuk
A vándorpatkány rendkívül szapora, optimális körülmények között egy patkány-párnak évente 400-800 utóda is lehet. Évente három fő szaporodási időszaka van, kora tavasszal, nyár elején és ősszel, egyes esetekben azonban 6-8 alkalommal is kölykezhet., Már három hónapos korában ivarérett. Ha életfeltételei kedvezőtlenné válnak, vagy túlszaporodik, más területre vándorol. Élettartama 2-3 év, de a többség jóval előbb elhullik.
A házi patkány kevésbé szapora, évente csak két szaporodási időszaka van, de egyes esetekben négy alkalommal is kölykezhet.
Életmódjuk
A vándorpatkány legszívesebben az épületek közvetlen közelében, földlyukakban él. Fészkét közvetlenül az épület alatt, védett helyen alakítja ki, de gyakran telepszik meg kész üregben, amelyet kibővít. A patkányjárat a felszín alatt kb. 300-500 mm mélyen halad, és a kitáguló részben van a tulajdonképpeni fészek. Az egyik kijárat az épület közvetlen közelében található, a másik magába az épületbe vezet, a többi a szabadba nyílik, így a fészeknek legalább 2, de általában 3-4 kijárata van. Ha a fészek megtelik, a patkány által behurcolt hulladékkal, akkor elhagyja és újat épít. Nagyvárosokban a csatornahálózatban is megtelepszik, de az épületen belül felhalmozott és régóta egy helyen tárolt anyagok (pl. az épületek környékén található lomok, törmelékek, téglarakások, fa- és építőanyagok, széna- és szalma-kazlak stb.) között is fészket rakhat. Kedvező körülmények között mozgási körlete, akciórádiusza 300 méter, messzebbre ritkán vándorol el.
A házi patkány az ember közvetlen környezetében él. Fészkét leggyakrabban nádfedeles házak padlásán, meleg, száraz helyen alakítja ki, főleg ott, ahol szemes terményt (pl. kukoricát stb.) tárolnak, de felhalmozott anyagok között is fészkelhet. Hajókon legtöbbször ez a faj fordul elő.
Táplálkozásuk
A vándorpatkány mindenevő, napi táplálékszükséglete átlagosan 50-100 gramm. Ennél azonban sokkal nagyobb mennyiségű táplálékot hurcol be fészkébe. Az így összegyűjtött élelmet azonban csak akkor fogyasztja el, ha valamilyen okból (pl. kedvezőtlen időjárás) fészkét nem tudja elhagyni. Gyors alapanyagcseréje, illetve fogai koptatása miatt, állandóan táplálkoznia, illetve rágnia kell. Az éhezést és a szomjúságot igen rosszul tűri, táplálék, vagy folyadék nélkül napok alatt elpusztul. Táplálék hiányában ivadékait, vagy beteg társait is felfalja. Védett és nyugodt körülmények között táplálkozik.
A házi patkány mindenevő, élelmei között inkább válogat, főleg a szemes terményeket kedveli.
Sajátosságuk
A vándorpatkány jellegzetes éjszakai állat, rejtett életmódot folytat, nappal fészkében tanyázik. Társas életmódot folytat, csordákban él, amelyet több patkányfészek, illetve patkánycsalád alkot. A csordákban egy kifejlett hím vezetésével több ivarérett nőstény és ezek utódai élnek együtt. Az idegen patkányokat elűzik. Igen tanulékony, ravasz, gyanakvó természetű, az új tárgyaktól ösztönösen idegenkedik és lehetőleg a megszokott élelemmel táplálkozik. Gyorsan fut, jól mászik és úszik, remekül ugrik.
A házi patkány a vándorpatkánynál okosabb, de ösztönei kevésbé védik. Rendkívül ügyes, remekül mászik, de rosszul úszik. Kíváncsi és játékos természetű. Miután a vándorpatkánynál erősebben bolhás, és szorosabban az ember közelében él, így járványügyi szempontból veszélyesebb.
A rágcsálók elleni védekezés módszerei
A rágcsálóirtás célja az adott területen a teljes rágcsálómentesség elérése és folyamatos fenntartása. Az eredményességet döntően az határozza meg, hogy a helyi viszonyok ismeretében a megfelelő eljárásokat milyen gondosan alkalmazzák. Az eredménytelenség ugyanis sohasem a módszereken, hanem a rágcsálók,elsősorban a patkányok óvatosságán és az eljárások kivitelezésén múlik.
A patkányok elpusztítására döntően a rágcsálóirtószereket (rodenticideket) alkalmazzuk gyomorméregként, elsődlegesen mérgezett csalétek és kiegészítésként porozószer formájában. Alkalmilag a gázosítószerek is felhasználhatók. Egerek irtására döntően fizikai módszer, a csapdázás alkalmas, de a mérgezett csalétek is hatékony. Rágcsálóirtásra elsősorban a véralvadásgátló hatóanyagú mérgezett csalétkek alkalmasak. Kiegészítő módszerként a porozószerekkel végzett porozás és a gázosítószerrel történő helyiség/épület- és lyukgázosítás alkalmazható.
A rágcsálóirtás domináns módszere a mérgezett csalétek alkalmazása. A megfelelő élelemanyagot és alkalmas hatóanyagot tartalmazó mérgezett csalétek, illetve annak felhasználási technológiája az eredményesség egyenrangú tényezői. A mérgezett csalétket a rágcsálók mozgáskörletének ismeretében kell kihelyezni, döntően fészkük kijáratához, illetve vonulási útjaikra (pl. épületek mellé). Törekedni kell arra, hogy a mérgezett csalétekhez minden rágcsáló hozzáférhessen és abból elegendő mennyiségben fogyaszthasson. Ennek legcélszerűbb formája az etetőhely létesítése. A mérgezett csalétek vonzó hatása és fogyasztóképessége egyenrangú tényezők, amelyek lehetővé teszik, hogy a rágcsálók a készítményből halálos mennyiséget fogyasszanak. Elkészítésükhöz ezért olyan adalék- és segédanyagokat használnak, amelyek részben a vonzó hatást növelik (íz-és aromaanyagok), részben a mikrobiológiai bomlást (penészedést, rothadást) akadályozzák meg, vagy késleltetik. A biztonság érdekében korábban csak színezéket használtak, újabban viszont már az ember számára rendkívül keserű anyagot (Bitrexet) is a csalétekhez kevernek.
Porozószerek alkalmazása: A porozás, elsősorban patkányirtáskor, a mérgezett csalétekkel együtt kiegészítő módszerként alkalmazható eljárás. Porozószerek hatóanyagaként a véralvadásgátlókat alkalmazzuk, a mérgezett csalétkeknél magasabb hatóanyag tartalommal. Mivel a patkányok meghatározott útvonalakon közlekednek, a mozgáskörletet, az ösvényeket és a lyukakat porozni lehet. A porozószer a rágcsálók testére (szőrére, talpára, farkára), vagy az élelemre tapadva a tisztálkodási ösztönüket kihasználva kerül a szervezetükbe, ahol gyomorméregként fejti ki hatását.
Csapdázási módszerek alkalmazása
Mechanikus csapdák: Az egerek ellen kiválóak, és a mérgezett csalétekhez viszonyítva azért kedvezőbbek, mivel ölőhatásuk azonnal és látványosan érvényesül. A különféle rugós, bebújós csapdák, az egérfogók eredményességét az egerek kíváncsisága magyarázza. A hatékonyság feltétele, hogy a csapdák az egerek tevékenységi körletén belül kerüljenek kihelyezésre, tehát azokat biztosan megtalálják. A csapdák mennyiségét döntően az egerek száma határozza meg. 100 m2 területen általában 10-30 csapda szükséges, amelyeket a fal mellett, csalétekkel (pl. sajttal, keksszel, dióval, szalonnával), vagy nyílással a fal felé fordítva félig rejtett helyen, lehetőleg az egérlyuktól 200-300 mm távolságban(de egymáshoz aránylag közel) célszerű elhelyezni. Ha a csapda működött, de az egeret nem tudta elpusztítani, akkor újra „élesre” kell állítani és ezt mindaddig meg kell ismételni, amíg az összes egeret ki nem fogta. Ha a csapda 24 órán belül érintetlen maradt és egér jelenléte még észlelhető, akkor a csapda feltehetően az egér mozgási körletén kívül esik, ezért azt át kell helyezni. Nagy alapterületű élelmiszerkereskedelmi egységekben az egérmentesség fenntartására különösen alkalmasak. A patkányok óvatossága miatt aránytalanul sok, esetleg 20-100 csapda kihelyezése szükséges ahhoz, hogy néhány nap alatt 1-2 példányt megfogjunk.
Ragasztós csapdák: Az állatvédelmi törvény előírásai miatt a ragasztós csapdák forgalomba hozatala problematikus!
A rágcsálók megtelepedésnek megelőzése
Elsődlegesen a rágcsálók bejutását, bevándorlását, az épületek környékén és az épületeken belüli megtelepedését szükséges megakadályozni, illetve az esetleg bekerülőket még elszaporodásuk előtt kell elpusztítani, vagy életfeltételeiket úgy megváltoztatni, hogy ne szaporodhassanak el. Ennek lehetőségei a következők.
A behatolás megakadályozása (kirekesztés). Ennek megvalósítására alkalmas:
- a műszaki hiányosságok helyrehozatala,
- a csatornák és pinceablakok megfelelő ráccsal történő zárása,
- a csatornatörések és kirágott ajtóküszöbök hibáinak kijavítása,
- a szellőzőnyílások 10 mm-nél kisebb lyukátmérőjű ráccsal való borítása,
- a betört pinceablakok kijavítása és ráccsal való zárása,
- a bejárati ajtók alsó részének fémlemezes borítása (patkányok ellen 15 cm, egerek ellen 10 cm magasságig).
A felsorolt eljárások egerek ellen, részben kis méretük, részben döntően passzív behurcolási lehetőségük miatt kevésbé hatékonyak.
Táplálék megvonása
Az ételmaradék, a házi szemét a patkányok számára fontos táplálékforrás. Ettől a lehetőségtől tehát a patkányokat meg kell fosztani, amely életfeltételeiket jelentős mértékben rontó tényező. A zárt szemétgyűjtés és a megfelelő szeméttárolási mód (hézagmentes szemétgyűjtő tartály, beton szemétgyűjtő kád), valamint a felgyülemlett szemét és hulladék folyamatos elszállítása különösen ott fontos, ahol sok a szerves anyag. A tisztaság és a rendezett raktározási körülmények biztosítása mellett gondoskodjunk a kutyaólakban, madáretetőkben szétszórt állateledel összegyűjtéséről is.
A fészkelő- és búvóhelyek megszüntetése, zavarás, bolygatás
A létesítendő épület kialakításakor a legcélszerűbb olyan műszaki megoldásra törekedni, hogy a csatornanyílások, csatornaszemek, az épületen átvezető aknák és csővezetékek a rágcsálók számára fészkelő- vagy búvóhelyül, illetve közlekedési útként ne legyenek alkalmasak. A fellelhető patkány- és egérlyukak betömése, az épületek környékén található lom, törmelék, téglarakás, fa- és építőanyagok, széna- vagy szalmakazlak elszállítása vagy megszüntetése, a fészkelésre alkalmas zugok felszámolása. Fészkelés lehetőségének megakadályozása, a bolygatás életfeltételeiket jelentős mértékben rontó tényező.
Mérgezett csalétek alkalmazása
Ahol patkányok folyamatos behurcolásának lehetősége áll fenn (pl. pályaudvaron, élelmiszeripari létesítményben, kikötőben stb.), ott mérgezett csalétek állandó kihelyezése alkalmas az esetlegesen bekerülő patkányok elszaporodás előtti elpusztítására. Ugyanezt a célt szolgálja az évente kétszer elvégzett megelőző rágcsálóirtás is.
Gócok felszámolása
A patkányok az életterüknek kedvező és elszaporodásukat elősegítő területről a túlnépesedésük miatt arrébb vándorolnak, ezért a tágabb környezetüket is veszélyeztetik. Ezeknek a gócoknak a felszámolásával az ártalom kivédhető.
Csapdák alkalmazása
Egerek esetében a különféle (rugós, bebújós, ragasztós) csapdákba bejutó példányok megtelepedésük előtt kifoghatók és elpusztíthatók.
Riasztás
Zárt helyiségekben (pl. raktárakban) a különféle szaghatáson alapuló riasztószerek, így a petróleum és a krezol a patkányok, a naftalin pedig (olyan helyiségben, ahol folyamatosan kettő vagy több órán keresztül emberek nem tartózkodnak) az egerek távoltartására alkalmazható. A kátrányos ronggyal a betömött fészek újbóli kirágása gátolható meg. Az ultrahangos riasztás céljából kifejlesztett, igen költséges, különféle hangmagasságot adó készülékek hatékonysága világszerte kérdéses és tudományosan nem megalapozott. Az ugyancsak költséges elektromágneses készülékek szintén hatástalanok.
Miért válasszon minket?
- Kizárólag az Országos Tisztiorvosi Hivatal által engedélyezett irtószereket alkalmazunk. Az irtószert kizárólag zárható csalétek állomásokban helyezzük el, így a gyermekek és háziállatok nehezebben férnek hozzá.
- Megrendelésük esetén akár 24 órán belül is a helyszínre érkezünk és elvégezzük a rágcsálómentesítést.
- Munkaidőn túli vagy hétvégi időpontban is. Előzetes időpont egyeztetéssel a nap bármely szakában állunk rendelkezésére,
- A vállalási áron kívül Önt semmilyen további költség nem terheli.
- Munkavégzésünk során igyekszünk a lehető legkevesebb kellemetlenséget okozni Önnek. Otthonában cipővédőt használunk, vigyázunk a tisztaságra.
- Diszkréten, feliratok nélküli gépkocsival érkezünk , minél kevesebb feltűnést keltve.
- Szakmailag a legoptimálisabb irtási módszereket alkalmazzuk, felszerelésünk és munkaeszközeink professzionális minőségűek.
- Minden szükséges szakhatósági és működési engedéllyel rendelkezünk.
Rágcsálóirtás megrendelése:
Írjon vagy kérdezzen tőlünk:
Gyakori kérdések a rágcsálók irtásával kapcsolatban
A rágcsálóirtás során milyen irtószereket használnak?
A patkányok elpusztítására döntően a rágcsálóirtószereket (rodenticideket) alkalmazzuk gyomorméregként, elsődlegesen mérgezett csalétek és kiegészítésként porozószer formájában. Rágcsálóirtásra a WHO által regisztrált és ilyen célra javasolt hatóanyagok széles választéka áll rendelkezésre. Humán toxikológiai veszélyüket a csalétekhez kevert keserű anyag (Bitrex) jelentős mértékben csökkenti.
Hová kell kihelyezni az irtószert?
A mérgezett csalétket a rágcsálók mozgáskörletének ismeretében kell kihelyezni, döntően fészkük kijáratához, illetve vonulási útjaikra (pl. épületek mellé). Törekedni kell arra, hogy a mérgezett csalétekhez minden rágcsáló hozzáférhessen és abból elegendő mennyiségben
fogyaszthasson. Ennek legcélszerűbb formája a zárható etetőhely úgynevezett csalétek állomás létesítése. Gondoskodni arról, hogy a rágcsálók a mérgezett csalétken kívül egyéb táplálékhoz ne juthassanak hozzá.
Hol és hogyan használhatók fel porozószerek a rágcsálóirtás során?
A porozás, elsősorban patkányirtáskor, a mérgezett csalétekkel együtt kiegészítő módszerként alkalmazható eljárás. Porozószerek hatóanyagaként a véralvadásgátlókat alkalmazzuk, a mérgezett csalétkeknél magasabb hatóanyag tartalommal. Mivel a patkányok meghatározott útvonalakon közlekednek, a mozgáskörletet, az ösvényeket és a lyukakat porozni lehet. A porozószer a rágcsálók testére (szőrére, talpára, farkára), vagy az
élelemre tapadva a tisztálkodási ösztönüket kihasználva kerül a szervezetükbe, ahol gyomorméregként fejti ki hatását. Porozószer kizárólag olyan helyen használható, ahol azzal a haszon- és háziállatok nem érintkezhetnek. Legbiztonságosabb az etetőhelyek
belső felületének vagy közvetlenül a lyukaknak a porozása. Nem alkalmazhatjuk olyan helyen, ahol a rágcsálók a szőrükre tapadt porozószerrel az élelmiszereket, vagy az ezek tárolására szolgáló anyagokat szennyezhetik.
Igaz, hogy a többször alkalmazott irtószer hatástalanná válik a rágcsálókkal szemben?
A rezisztencia kialakulásának veszélye elsősorban azokon a helyeken áll fenn, ahol a rágcsálók több generáción keresztül ugyanazon hatóanyagot fogyasztják. A napjainkban
széles körben alkalmazott ún: második generációs hatóanyagokkal szembeni rezisztencia az elmúlt 20 év tapasztalatai szerint elhanyagolható.
Mennyire hatékonyak az üzletekben kapható egér és patkány fogó eszközök, ragasztók?
Az egerek ellen kiválóak, és a mérgezett csalétekhez viszonyítva azért kedvezőbbek, mivel ölőhatásuk azonnal és látványosan érvényesül. A különféle rugós, bebújós csapdák, az egérfogók eredményességét az egerek kíváncsisága magyarázza. A hatékonyság feltétele, hogy a csapdák az egerek tevékenységi körletén belül kerüljenek kihelyezésre, tehát azokat biztosan megtalálják. A csapdák mennyiségét döntően az egerek száma határozza meg. 100 m2 területen általában 10-30 csapda szükséges, amelyeket a fal mellett, csalétekkel (pl. sajttal, keksszel, dióval, szalonnával), vagy nyílással a fal felé fordítva félig rejtett helyen, lehetőleg az egérlyuktól 200-300 cm-re célszerű elhelyezni. Az állatvédelmi törvény előírásai miatt a ragasztós csapdák forgalomba hozatala és használata problematikus!
Hogyan előzhető meg a rágcsálók bejutása és elszaporodása?
Elsődlegesen a rágcsálók bejutását, bevándorlását, az épületek környékén és az épületeken belüli megtelepedését szükséges megakadályozni, illetve az esetleg bekerülőket még elszaporodásuk előtt kell elpusztítani, vagy életfeltételeiket úgy megváltoztatni, hogy ne szaporodhassanak el. Elsődlegesen az épületek műszaki hiányosságait kell rendbe hozni. Tapasztalataink szerint az egerek sok esetben passzív behurcolással kerülnek be az épületbe( csomagolóanyagok, dobozok, ládák) Az ételmaradék, a házi szemét a patkányok számára fontos táplálékforrás. Ettől a lehetőségtől a patkányokat meg kell fosztani, így életfeltételeiket jelentős mértékben ronthatjuk. .A tisztaság és a rendezett körülmények biztosítása mellett gondoskodjunk a kutyaólakban, madáretetőkben szétszórt állateledel összegyűjtéséről.
Rágcsálóirtás megrendelése:
Írjon vagy kérdezzen tőlünk:
